Látkép a Gellérhegyről
» A Gellérthegy legszebb arca - Küldje be nekünk legjobb fotóit a Gellérthegyről!
 

A Gellért-hegyet valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, hiszen a 139 méterrel a Duna fölé magasodó, jellegzetes formájú hegy Magyarország egyik legismertebb látványa – ám, ahogy ez lenni szokott, valódi értékeiről már sokkal kevesebbet tudunk.

Elhelyezkedés: A védett terület Budapest belterületén, az Erzsébet híd budai hídfőjénél található.
Látogatás: Szabadon látogatható.
Kezelő: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

A Gellért-hegyet valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, hiszen a 139 méterrel a Duna fölé magasodó, jellegzetes formájú hegy Magyarország egyik legismertebb látványa – ám, ahogy ez lenni szokott, valódi értékeiről már sokkal kevesebbet tudunk.

A 235 méter magas dolomithegy annak a délbudai láncnak a leghíresebb tagja (ide tartozik pl. a Sashegy, a Törökugrató stb. is), amelynek dolomitja a felső triászban képződött ún. fődolomit, de hegyei később, a pleisztocén során emelkedtek ki, és töredeztek össze. Az eocénban a dolomitra mészkő ülepedett (kis területen, a Citadella délnyugati lábánál még megfigyelhető), majd a pleisztocén kori kiemelkedés során a hévizes tevékenység miatt forrásvízi mészkő képződött a területen (a délkeleti lejtőkön felfedezhető).
A Gellért-hegy barlangjai is a törések melegvizes kioldódásai mentén jöttek létre. Talán a leghíresebb, a részben mesterségesen tovább bővített Szent Iván-barlang, ami a pálos rend kápolnájának ad otthont. A hegyen sok máig működő forrás található (Árpád-, Mátyás-, Rákóczi- stb.) és a hegylábaknál működő értékes gyógyfürdők (a Rác-, a Gellért- és a Rudas-fürdő) is ennek a hidrogeológiai folyamatnak köszönhetik létüket.

A főváros közepén található és igen látogatott hegy növényzete már korántsem természetes, hiszen a terület nagy része közparkként működik. Egyes félreeső részeken mégis felismerhetők a hárs-kőris törmelékerdők, a karsztbokorerdők és a gyertyános-tölgyesek, illetve – elsősorban a nyugati oldalon – a tatárjuharos lösztölgyes maradványai.

Ami még ennél is nagyobb szenzáció, hogy a meredek, sziklás keleti részeken még fennmaradtak a nyílt és zárt dolomitsziklagyep kisebb állományai, olyan értékes, védett növényekkel, mint az ezüstaszott (Paronychia cephalotes), a csikófark (Ephedra distachya) vagy a budai imola és a nyúlfarkfű – valamint a legnagyobb kincs, a Magyarországon csak itt élő sárgás habszegfű.

Az egykor a boszorkányok hegyeként tisztelt és sokak szerint mágikus erővel bíró Gellért-hegy történelmi, kultúrtörténeti értékei vetekednek természeti értékével – elég csak Szent Gellért püspök vagy az osztrákok által épített erőd, a Citadella történetére gondolni.