Látkép a Gellérhegyről
» A Gellérthegy legszebb arca - Küldje be nekünk legjobb fotóit a Gellérthegyről!
 

Ha az ember egy szép őszi vasárnap délután Újbuda talán egyik leggyönyörűbb utcáján, a Ménesi úton sétál - és egy kicsit szemfüles, akkor egy igazi gyöngyszemre lelhet az ősfák árnyékában. Ez a gyönyörű "ékszerdoboz" a Saxlehner villa a Ménesi út 21-es szám alatt.

A Buda környéki keserűvízforrások felfedezője Saxlehner András, Thüringiából származó családja hagyományait követve a posztókereskedelemben kezdte pályafutását. Mára azonban a Hunyadi János Keserűvíz palackozásáról ismeri az egész világ. A ház éppen száz éve épült, a közös képviselő Deméndi Györgyné Éva a lakókkal összefogva kívülről-belülről felújíttatta a házat, hogy méltó módon ünnepelje ezt a kerek évszámot.

A közös képviselő 33 éve lakik a Ménesi út 21. szám alatt, hat éve pedig közös képviselőként foglalkozik a villa ügyeivel. Éva egyik hőn áhított vágya az volt, hogy a házat visszavarázsolja eredeti állapotába, hogy az ismét régi méltóságában pompázzon. Az épületet ez alatt az egy évszázad alatt természetesen többször átépítették, komoly átalakításokat végeztek rajta. A Saxlehner rezidenciában a régi időkben vadászterem, könyvtárszoba, zeneterem és üvegház is volt, ma azonban 17 család, egy összetartó közösség lakja.

Az épület egy óriási 1350 négszögöles 36 ősfával díszített park közepén fekszik, amelyet a lakóközösség tart rendben - minden munkában osztoznak, hogy ezzel is spóroljanak a villa rendbetételéhez.

Tari Jánosné 52 éve lakik a Saxlehner villában - régen ő volt a közös képviselő. Bár többször elköltözhetett volna, azonban mégis itt maradt a Tari család. Így mesél emlékeiről a régi "házfelügyelő": "Szeretek itt lakni. Próbálkoztunk fiatalabb korunkban a cserével, de amelyik lakásba bementünk, jöttünk is ki. Mondtam a férjemnek, hogy maradunk és kész."

A lakók örömmel élik meg, hogy ilyen helyen laknak, számukra ez a környezet a nyugalom szigete, ugyanakkor mégis a város közepe.

A felújítás első lépése a rogyadozó kerítés rendbetétele volt, aztán jött a ház külső és belső felújítása. A festék színének kiválasztásánál nagyon ügyeltek arra, hogy a kikevert szín visszaadja majd a régi ódon ház hangulatát. Ezután jött a főbejárat, a lépcsőház egy részének festése, aztán a hiányos óriási üveg cseréje.

Bár a rezidencia ismét régi fényében pompázik, új feladat azonban még így is akad bőven, például a járdák, a lépcsőház további szépítése. A lakóközösség ezekben a feladatokban is összefog és igazságosan osztozik majd. A fáradozás azonban meghozza gyümölcsét, hiszen a lakók számára a munka jól megérdemelt öröme az, hogy ilyen környezetben élhetnek.

Deméndi Györgyné boldogan meséli: "Imádok itt élni, nagyon erős a kötődésem Újbudához, nem is tudnék elköltözni innen. Szóval minden egyes épülethez valamilyen emlék fűz, mert itt nőttem fel, itt születtem. Úgyhogy imádom az egészet!"

Zzzz (2008. 11. 10.)