Látkép a Gellérhegyről
» A Gellérthegy legszebb arca - Küldje be nekünk legjobb fotóit a Gellérthegyről!
 

Egy civil szervezet szélmalomharca az értékvesztés ellenében.
A GELLÉRTHEGY VÉDŐ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE

2001– 2009

2001. Lakossági kezdeményezés egy civil szervezet létrehozására a Gellérthegy természeti-,épített- és eszmei értékeinek védelmére a változó idő szorításában.

 

Az alapozás évei, 2001-2002

Elnök: Jásdy Balázs.

Az Egyesület hivatalos megalakulásának előkészítése.
A kitűzött célt szolgáló feladatvállalás megfogalmazása

  • Az Egyesület működési keretének, az ALAPSZABÁLY megfogalmazása (Dr.Szász Mária)
  • Hírverés, tagtoborzás után Közgyűlés megrendezése, formális megalakulás  
  • Az Egyesület bírósági bejegyeztetése.

További lépések a sikeres működés érdekében

  • Kapcsolatkiépítés az Önkormányzattal valamint a testvérszervezettekkel
  • Az adminisztrációs munka technikai feltételeinek megteremtése.
  • Kapcsolatfelvétel  a lakossággal. Meghirdetjük a közérdekű bejelentések, panaszok, igények stb. fogadását,  továbbítását.

 

Az Egyesület működésének felfutása, 2003 -2007. 

Elnök: Walkó Zoltán

Ezekben az években az Egyesület léte, tevékenysége  egyre ismertebbé válik úgy az itt élő lakosság körében mint az illetékes közigazgatási hatóságok és egyéb szervek előtt. Ennek eredményeképpen a Gellérthegyet érintő számos jelentős kérdésben kérték ki vagy tettük közzé állásfoglalásunkat, véleményünket,  adott esetben  tiltakozásunkat. Utóbbira általában a területünket érintő  „fejlesztési”-, rendezési-, beépítési ügyekkel kapcsolatban került sor. Az ilyen jellegű tevékenység szakszerűségét az Egyesületet képviselő Kaszta Dénes és Walkó Zoltán építészek biztosították.

Értékvédő szempontjaink érvényesítését nehezitette, hogy védett területünkön két közigazgatási kerület illetősége áll fenn. A különleges státussal bíró Citadella üzemeltetése például számos problémát generál: természet-károsítástól kezdve környezet-, levegő- és zajszennyezésig bezárólag. Épp ezektől a sérelmektől szeretnénk megoldani a Gellérthegyet. Napjaink aktuális vitatémája a Tabánból a Citadellához felvezető Sikló megépítése.

Nem csak a Világörökség részeként nyilvántartott Citadellához kapcsolódó ügyekben, de más hasonló esetekben is kötelességünknek éreztük – és az illetékes szervek ígényelték is – szakszerű, megalapozott véleményünk kifejtését. Miképpen tettük ezt: tervismertető- bíráló tárgyalásokon vettünk részt, a hozzánk megküldött terjedelmes tervdokumentációkat  véleményeztük. De alkalmunk volt kifejteni véleményünket az építési hatóság által rendezett lakossági fórumokon is. Az illetékesekhez intézett számtalan esetben küldtük meg írásban kérő vagy éppen tiltakozó levelünket. Néhány különös súllyal bíró esetben lakossági demonstrációt, helyszíni tüntetést szerveztünk. Ez történt például a Citadella-Lődomb beépítése vagy a Gombocz Z. úti Vincellérház lebontása elleni tiltakozás során  is.
Lakóövezetünk kiemelt értékének megóvása érdekében felléptünk a profitorientált befektetői tőke erőszakos építési törekvéseivel szemben. A minden áron való építési akarat nemkívánatos következménye a laksűrűség növekedése, a vele járó forgalomnövekedés, lég – és zajszennyezés to- vábbá a növényzet- károsítás és a tájrombolás. Mindez összességében  az itt lakók életminőségét lerontja, az ingatlantulajdonok értékét lecsökkenti. (Példa: 56 lakásos „lakópark” néven, valójában lakóblokként felépült Somlói út 66-68..sz. Raiffeisen társasház).

Az „épített értékek védelme” kategóriában viszont komoly sikerről számolhatunk be. A Kelenhegyi út 25.sz ház előtti, egykor impozáns lépcsőépítményt a 2. Világháború eseményei –és az idő vasfoga –erősen megrongálta. Tervezője az a Francsek I. volt, aki a Gellért- szobor ill. a Vízesés mellett felvezető nagyszabású lépcsőrendszert megalkotta. Kezdeményeztük az építmény felújitását s ezt az Önkormányzat is magáévá tette. Elkészítettük a helyreállítás terveit. Az Önkormányzat költségviselése mellett (szervező: Fodor Vince) az építmény keletkezésének 100 éves és a XI. Kerület megalapításának 75 éves évfordulójára a díszlépcső visszanyerte egykori szépségét.

Kapcsolat a lakossággal

Az eddigiekben ismertetett tevékenységünk mellett – néhány kivételtől eltekintve – nem foglalkoztunk egyéni panaszokkal. Fogadtuk viszont az általános, közösségi  érdekű ötleteket, bejelentéseket.
Ugyanakkor inkább azon fáradoztunk, hogy lakótársainkat (már ahol ez indokolt volt) a közvetlen lakókörnyezetük esztétikai igényességgel párosuló rendben tartására ösztökéljük. (kerítések, járdák, elhanyagolt kertek, gaz, stb.). Ennek jegyében szerveztünk önkéntes szemétgyűjtést, hirdettük meg a „legszebb kert” vetélkedőt.

Egyéb kapcsolatok.

  • Állandó kapcsolat az I. és a XI. ker. Polgármesteri Hivatal több osztályával.
  • Kapcsolatkiépítés civil társadalmi szervezetekkel. Csatlakozás a Város- és Faluvédők Orsz. Szövetségéhez. Két alkalommal részt vettünk az Országos Találkozón (2005 Sümeg, 2007 Tata, több napos program, Dr.Lenkei Irén, fényképes beszámolója archiválva).
  • Kapcsolat társszervezetekkel (SZIE, Bikáspark, Sashegyvédők, NCA.).

Médiakapcsolat, PR.

Az évek során többször szólaltunk meg a Kerületi Televízióban. Ezek alkalmat adtak az Egyesület tevékenységének a feltárására, a tapasztalt anomáliák sokszor éles bírálatára – vállalt feladatunknak megfelelően. Számos ismertető cikk,  beszámoló és interjú jelent meg a nyomtatott sajtóban is (UJBUDA, ThÉMA, ÖRÖKSÉG  (KÖH), NÉPSZABADSÁG stb. Cikkgyüjtemény archiválva).

Pályázás

Figyelemmel kísértük a rendszeresen közzétett pályázati felhívásokat. Eredményesen pályáztunk az Önkormányzat  Kulturális-, és az Oktatási bizottság , az Antal József Alapítvány és a Közművelési Tanács  által meghirdetett pályázatokon.

  • Pályázaton nyert támogatás tette lehetővé a lakosság tájékoztatására - és mozgósítására  szerkesztett  „GELLÉRTHEGYI  HÍRLEVÉL” negyedévenkénti  megjelenését és terjesztését.
  • Pályázaton nyert pénzből valósultmeg a Gellérthegyet bemutató, közel 100  A/4 oldal terjedelmü illusztrált tanulmánykötet  „Fedezzük fel a Gellérthegyet” címmel =Lenkei Irén, Walkó Z. szerk.).
  • Az Önkormányzat működési támogatás cimén csak kisebb összeget utalt a bankszámlánkra. Az adminisztrációs költségeket részben  a tagdíjbevételek fedezték.

Önálló kezdeményezések, rendezvények, események

2003-ban K.A. tagtársunk anyagi felajánlással támogatott kezdeményezését – a Hegyalja út  induló szakaszánál 1902-ben épült támfal  hatalmas kő emléktáblájának centennáriumi felújítása tárgyában  felvállaltuk. Sok idő és energia ráfordítása árán megszerzett kiviteli vállalkozói Ajánlatokat az illetékes Fővárosi Közterület Felügyelet befogadta azzal, hogy az Erzsébet-híd felújítás közeli befejeződése után folytatólagosan sor kerül a támfal karbantartási munkáira. Mai napig sem történt meg.

2004-ben lakossági fórumot rendeztünk a K.E. Ménesi úti épületében. Előadónak sikerült megnyerni Persányi Miklós környezetvédelmi minisztert.  Az I. és a XI. kerületből érkezett közönség érdeklődéssel vett részt az előadást követő, az építési anomáliák kérdését feszegető beszélgetésen.

2005-ben Lakos Imre alpolgármester ünnepélyes keretek között felavatta az előzőkben  ismertetett Kelenhegyi úti díszlépcsőt.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal évente meghirdetett „Nyílt Nap” programjára két alkalommal neveztünk be. A  Gellérthegy értékeit bemutató sétaút a Hegyalja úttól a Citadellán át a Sziklakápolnáig vezetett. Az egymást követő sétákon Lenkei Irén tagtársunk mutatta be a nagyszámú érdeklődőnek a hegy nevezetességeit.    

A „Kő kövön… marad” témára meghirdetett 2006-os nyílt napon a sétaút egyik stációjaként beiktattuk  a Rezeda u.9.sz. alatti magánvillához tartozó sziklás hegyoldal kertépítészeti kialakításának valamint az itt megrendezett „KÖVIRÓZSAKERTEK” cimü alkalmi kiállításnak (kerámia  tálakba épített növény-kő kompozíciók)  a megtekintését.
Ilyenformán az élő természet makro- és mikrovilágát egymás mellett csodálhatta meg a nagyszámú érdeklődő.    

Szoborlopás a Gellérthegyen

A Tabán és a Víztározó feletti tágas síkságon egyedülálló látványosság és gondolkodásra késztető műalkotás (volt)  „A Filozófusok Kertje” című tájépítészeti-szobrászművészi kompozíció. A mű meg- alkotójának szándékát az „Egymás jobb megértéséért” jelmondat fejezi ki. Az építészeti keretbe állított nyolc életnagyságú bronz szobor a nagy világvallások alapítóit állítja elénk.

Elszomorító hazai kórtünet a „megélhetési bűnözés” fogalma. Az ide sorolt színesfém lopás azonban mostanra gengszterizmussá nőtte ki magát. Ennek keretében a Gellérthegynek ezt az újabbkori nagyértékü műalkotását megcsonkították: Három szoboralakot lefűrészeltek a talapzatáról és elvitték. A Gellérthegy-védő Egyesület a felháborító esetet követően levelet intézett az I. és a XI. Kerület országgyűlési képviselőihez és Polgármestereihez, hathatós intézkedést sürgetve a hasonló esetek megelőzése érdekében. (Az Országgyűlés hosszadalmas előkészítés után alkotott végre törvényt vagy rendeletet a színesfém felvásárlási problémák rendezésére).  

Az Alapszabály szerinti működés biztosítása

  • Havonként Elnökségi ülés tartása, évenként Közgyűlés
  • Kötelező évenkénti jelentések leadása KSH, APEH felé (pénzügyek:könyvelés, bizonylatok, Bankszámla: átutalások, lehívások. Csekkszámla.
  • Tagnyilvántartás belépések szerinti karbantartása.
  • Adminisztráció.
  • Írásbeliség, levelezés számítógépen. Továbbítás faxon, e-mailen vagy postai úton. Telefon.   Önkéntes segítők alkalmi igénybevétele.

 

AZ EGYESÜLET ÚJ ALAPOKON VALÓ MŰKÖDTETÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE

2008-2009 

Elnök:dr.Misley Károly

Öt évnyi „gellérthegyvédés” eredménye az a tapasztalat, hogy az igazi veszélyt a hegyre nem a természeti erők károkozása (entrópia: talaj-erózió, a magára hagyott növényzet elvadulása )jelenti, sokkal inkább a kíméletlen emberi beavatkozás : természet-károsítás, táj- és környezetrombolás, stb. beépíthető területek nyerése érdekében. („Hely a tetőn” szindróma). Emellett felismertünk még egy elszomorító jelenséget:az  emberi közöny, a fizikai és szellemi restség, a sültgalamb várás kórtünetét. Nem talált meghallgatásra a „Gellérthegyi Hírlevél” számainak szlogenje: „Nem elég a jóra vágyni –    A jót akarni kell – És nem elég csak akarni – De tenni, tenni kell” (Váczi M.)

A változó idő új működési formát kíván.

  1. Az Egyesület előzőkben bemutatott  5 évi működése lényegében nem volt más, mint az Elnökség néhány tagjának (két építész, 1 jogász, 1 pénzügyér) áldozatos munkája.
  2.  A gellérthegyi összlakosság lélekszámához viszonyítottan mindössze kevesebb, mint 1% érdeklődött az Egyesület munkája iránt azzal, hogy az évenként egyszeri Közgyűlésre eljött, szavazott, tagdíjat fizetett.
  3. Egyéni sérelmekkel,  panaszokkal  többen is az Elnökhöz fordultak. Hatáskör hiányában ezeket intézkedés végett az illetékesekhez továbbítottuk.
  4. Meg kell állapítanunk, hogy a  civil szervezetként működő Gellérthegy-Védő Egyesület alacsony hatásfokon tevékenykedett. A korra jellemző tünetek: a profitéhes tőke agresszív nyomulása, az útjában álló akadályok elhárítására rendelkezésére álló eszközök, az egyéni érdek érvényesítése a közérdekkel szemben, az érintett –veszélyeztetett – alanyok tudati állapota stb. összességükben olyan erőt képviselnek, amely ellen küzdeni nem más mint szélmalomharc.

Ez a felismerés a működés új alapokra való helyezésére készteti a Gellérthegy-Védő Egyesület ELNÖKSÉGÉT.

2009. november hó
Walkó Zoltán